Stresszkezelés, halogatás, egyensúly iránti vágy

 IR-esként nagyon fontos szerintem, hogy ne csak az étkezésre és a sportra figyeljünk, hanem komplexen az életmódra, törekedni kell a testi-lelki egyensúlyra. Manapság persze ennyi stressz mellett, amennyit átlagosan átélünk összességében nem egyszerű. Sajnos és mindenen képes vagyok stresszelni, sokszor a legapróbb dolgokon is. 👀

Jelenleg egyértelműen a futás és az írás az, ami szinte 100 % ki tud kapcsolni. Persze néha ilyenkor is pörög az agyam dolgokon, de próbálom kizárni az éppen nem oda illő dolgokat. Úgy érzem viszont, ennél is több kéne, mert néha már nagyon sok ami feszkó összegyűlik bennem. 💥

Ami számomra nagyon megnehezíti az életem, az a halogatás...Mindig mindent megcsinálok határidőre, azzal nincs gond és próbálom minél tökéletesebben, legyen szó munkáról vagy éppen tanulással kapcsolatos dologról. A probléma, hogy nagyon az utolsó pillanatra hagyok mindent és ez iszonyatosan bestresszel amúgy. De persze valahogy sosem állnék neki előbb... néha azt gondolom, direkt szivatom magam tudat alatt, hogy utána gyoran, valami nagyot alkossak.... Normális vagyok én, kérdem?😀

Nem tudok rájönni, hogy mi okozza nálam ezt a rendszertelenséget. Nyilván minden-mindennel összefügg, de valahogy jobban kéne szerveznem az életem ennél jobban is. Nagyon sok mindent csinálok egyszerre (több vállalkozás, továbbképzések, házvezetés, diéta, sport, stb...), talán ez is baj egy kicsit, hogy nagyon szerteágazik a figyelmem....de valahogy paradox módon pont ezt is élvezem a legjobban, hogy többféle dolgot csinálok egyszerre...Mintha unalmas lenne minden, ha nem csinálnék több dolgot. 

Többféle kérdés is kavarog bennem, amire meg kell találnom a választ, hogy jobban legyek🙏

• Tényleg szükségem van ennyi stresszre?
• Tényleg szükséges ilyen sokat dolgoznom, hogy elérjem a céljaimat?
• Hogyan dolgozhatnék hatékonyabban, kevesebb stresszel, kevesebb idővel, mégis látható eredményeket elérve?
• Miért nem tudok egy normális időbeosztást csinálni mostanában? (régen szuperrendszerezett voltam)
• Ha tudom, hogy jó, amit csinálok és sok embernek segítek a munkámmal, akkor miért nem dolgozok többet és hatékonyabban?
• Ha tudom, hogy azon múlik, hogy több pénzt keressek, hogy az előző kérdéseke rendbe rakom, miért nem csinálom?
• Miért nem akarok korábban kelni, hogy reggel is hatékonyan haladjak a dolgokkal?
• Mi lehet az a lelki tényező, ami ennyire kihatással van a nemfogyásomra jelenleg?
• Miért aggódok ilyen sokat a súlyom miatt?
• Valóban valami extrém orvosi dolog lesz, ami megoldja a nemfogyásom okát?
• Mégjobban kéne diétáznom?
• Még többet kéne sportolnom?
• El kéne-e fogadnom így magam? Vagy még tegyek meg még jobban mindent?
• Miért érzem azt, hogy kicsit instabil vagyok mostanában? 
• Mindent egyedül kéne megoldanom, mert csak magamra számíthatok? 
• Vagy inkább kérjek segítséhet bizonyos dolgokban? 
• Kéne-e csináltatnom egy ételintolerancia-vizsgálatot? Ki derülne-e plusz dolog? 
• Miért halogatoki állandóan mindent?
• Miért nem tudok mindennek egyből nekiállni?
• Tulajdonképpen mi a valós problémám, mi lehet a gyökere, ami ennyire kihat az életemre most?
   

Na jó, nem írok regényt az ezer meg ezer kérdésemből. Valószínűleg ez egy hatalmas probléma, hogy nem tudom elfogadni ezt az elhízott testet. Régebben olyan jól éreztam magam....és amióta felborult minden, egyszerűen nem megy. 

Érzem, hogy valahogyan képes leszek rá, de muszáj látnom valami eredményt, hogy ezt el is higyjem....Iszonyú nehéz nap, mint nap a tükör elé állni és látni, hogy szétfeszülnek a korábbi ruháim, de újakat úgy nem vennék, hogy a dagi testet befedje....Inkább maradok a bővebb verzóknál és amennyore csak lehet, előnyösen öltözködni. Nem merek sok nagyobb méretű ruhát venni, mert az olyan érzés, mintha tudat alatt arra búzdítanám a testem, hogy jó leszek így kövéren is....Pedig nem! 

Ez nem egy normális állapot ennyi sport és ilyen étkezés mellett nálam! Igen is mindent meg fogok tenni, hogy szuperül érezzem magam a bőrömben végre-valahára, és igen is le fogom adni azt a 8-10 kg túlsúlyt! Kiderítem, miért nem tudok lefogyni és nincs megállás! Igen is az a csinos, üde, friss, fiatal csajszi leszek újra, aki voltam! És persze, hogy fontos, hogy az ember elfogadja magát, de bármennyire is próbáljuk magunkat becsapni, számít annyira a külső, hogy legalább normál testalkatunk legyen az egészség mellé, ne túlsúlyos. Hiába próbálok egészséges életmódot élni, nem tudom úgy érezni magam, amíg vannak ezek az állapotok és nem az a lány néz vissza rám a tükörben, akire vágyok lenni....Nem csak azért, mert "jaj, a külső a legfontosabb", de ennyi szenvedés után már igen is megérdemlem, hogy életmódomhoz méltó kinézetem legyen, úgy hiszem azt....Nem azt mondom, hogy nádszálvékony szeretnék lenni, hanem azt, hogy túlsúlymentes, feleslegmentes, szép-csinos-nőiesen izmos alkat, aki már voltam....

Természetesen mindenkinek jogába áll úgy elfogadni magát, amilyen testalkattal szeretné, én most csak is magamról beszélek, hogy nekem ez így most még nem elég, de igen is mindent meg fogok tenni, hogy egészséges életmód mellett egy egészséges tükörkép is nézzen vissza rám...💋🙅

Puszi és kitartást Nektek is mára is,

Lana